Komposzthalmi történetek – újabb karikatúra-sorozat a Miskolci Naplóban

Merényi Dániel, alias Grafitember sorozata után újabb karikatúrákkal jelentkezik a HungAIRy projekt. Az alkotások készítői ezúttal az Ökomenedzser Iroda stábtagjai, céljuk a levegőminőség javítása a kerti hulladékok égetésének visszaszorításán és a komposztálás népszerűsítésén keresztül. A képregénycsíkok részben saját ötletekből, részben külföldi előzmények alapján születtek meg.

Az első, Kávézacc című darab alapjául szolgáló ötlet a Me and My Green Bin blogon jelent meg. A szerző: Hilary B. Price, többszörösen díjazott karikaturista, aki a Rhymes with Orange képregény készítőjeként ismert az Egyesült Államokban.

A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.

A rajzok elektronikusan is elérhetőek itt: https://zold-miskolc.blogspot.com/p/hetirajz.html 

Újra elindult a komposztkeret-osztás!

E héttől újra lehetőség nyílik átvenni a korábban igényelt komposztkereteket a Városházán. Tavaly a HungAIRy LIFE IP projekt keretében közel 600 db keret került kiosztásra, az önkormányzat tervei szerint 2026-ig folytatódik a program és összesen 2400 komposztálót osztanak ki.

Fotó: minap.hu

Kedd délután (16 órai kezdettel) indul újra a komposztkeret-osztás, melyet ismét az Ökomenedzser Iroda munkatársai szerveznek. Az idén tavaszra tervezett program eddig a járványhelyzet miatt nem indulhatott útjára. A rendezvény része a Herman Ottó Intézet komPOSZTold kampányának is, melynek során országosan népszerűsítik a zöld javak komposztálással történő hasznosítását.

Aki korábban már regisztrált az ingyenes komposztkeretért, annak nem szükséges újra jelentkeznie, e-mailben értesítik őket a lehetséges időpontokról. Akik még nem regisztráltak, de szeretnének keretet, azok a hungairy@miskolc.hu e-mail címen tehetik meg. Az igénylőlap a www.miskolc.hu/aktuális/komposztkeret-igenyles-2021 oldalról tölthető le. Azok a miskolciak juthatnak komposztkerethez, akik vállalják, hogy

• jogkövető magatartást gyakorolva, nem égetik el kerti hulladékaikat,
• részt vesznek egy 45 perces tájékoztatón, ahol a komposztálás jó gyakorlatához kapnak segítséget,
• a tájékoztatót követően a komposztkeretet önerőből elszállítják,
• legalább 3 évig rendeltetésszerűen használják a tulajdonukba kerülő komposztálót,
• biztosítják a rendeltetésszerű használat ellenőrzésének lehetőségét. 

Fotó: minap.hu

 

Lakossági hulladékégetés mini-konferencia

 A rendezvény programja:

A CiRMi riportja az eseményről: Katt ide

A Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoportja a WASTE projekt keretében az Európai Bizottság által támogatott kutatásában megmérte, hogy milyen és mennyi mérgező légszennyező anyag jut a levegőbe olyan hulladékok égetése során, amelyeket gyakran dobnak a tűzre a magyar lakosok, például PET palackot, gumiabroncsot, csomagolóanyagokat, PVC-padló darabját, vegyes összetételű textilt, forgácslemezt.

A háztartási hulladékégetés veszélyeinek érzékeltetéséhez a kutatók a mérési eredményeket a fatüzeléshez viszonyították. Kimutatták, hogy amikor hulladékokat égetnek háztartási tüzelőberendezésekben, sokkal több szilárd részecske (PM₁₀), illetve sokkal mérgezőbb, rákkeltő kémiai anyagok jutnak a levegőbe, mint a jó minőségű, alacsony nedvességtartalmú tűzifa égetésekor. Kiderült, hogy a műanyag-jellegű hulladékok (például a PET palack, habszivacs vagy ruhanemű) égetésekor 100–700-szor annyi és akár több ezerszer mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés emissziójához képest. A PAH-ok az egészségre legveszélyesebb égéstermékek közé tartoznak, rákkeltőek, a sejtek örökítő anyagát is károsítják. A fajellegű hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő, hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek.

Vizsgálataikat arra is kiterjesztették, hogy az egyes településeken mekkora a lakossági hulladékégetésből származó szennyezőanyagok hozzájárulása a helyi levegőminőséghez. A kutatást Miskolcon, Putnokon, Budapesten, Veszprémben és K-Pusztán (háttér állomás) végezték. Miskolcon a városközpontban és a monitor állomásokon gyűjtött mintákat elemezték. Megállapításaik szerint városunkban a PET palackok, valamint a textil és ruhanemű égetése a legjellemzőbb.

A kutatási eredmények megerősítették, hogy egészségünk védelme érdekében fontos lenne az illegális háztartási hulladékégetés visszaszorítása. A lakossági hulladékégetések felszámolására hozott azonnali intézkedések jelentősen javítanák a települések levegőminőségét és elősegítenék a PM₁₀- és PM_2,5-koncentráció határérték-túllépések számának a csökkenését. Még ennél is sokkal fontosabb az, hogy – mivel a hulladékégetés során rendkívül veszélyes összetételű anyagok kerülnek a levegőbe – ezen illegális tevékenység teljeskörű felszámolása radikálisan csökkentené az egészségügyi kockázatok mértékét.

A kutatás eredményei szorosan kapcsolódnak a HungAIRy projekt célkitűzéséhez és szemléletformálási feladataihoz. Segítenek megismertetni a lakosságot a hulladékégetés egészségkárosító hatásaival, emellett az egyes hulladéktípusokra meghatározott nyomjelzők lehetővé teszik az elégetett tüzelőanyagok azonosítását.

A rendezvény a HungAIRy és az Analysing the effect of residential solid waste burning on ambient air quality in Central and Eastern Europe and potential mitigation measures (WASTE, EU DG ENV 07.027737/2018/788206/SER/ENV.C) együttműködésében jön létre. A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg. Célja a levegőminőség javítása 10 magyarországi városban, így Miskolcon is.