A rendezvény programja:
A Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoportja a WASTE projekt
keretében az Európai Bizottság által támogatott kutatásában megmérte, hogy
milyen és mennyi mérgező légszennyező anyag jut a levegőbe olyan hulladékok
égetése során, amelyeket gyakran dobnak a tűzre a magyar lakosok, például PET palackot,
gumiabroncsot, csomagolóanyagokat, PVC-padló darabját, vegyes összetételű
textilt, forgácslemezt.
A háztartási hulladékégetés veszélyeinek érzékeltetéséhez a
kutatók a mérési eredményeket a fatüzeléshez viszonyították. Kimutatták, hogy
amikor hulladékokat égetnek háztartási tüzelőberendezésekben, sokkal több szilárd
részecske (PM10), illetve sokkal mérgezőbb, rákkeltő kémiai anyagok jutnak
a levegőbe, mint a jó minőségű, alacsony nedvességtartalmú tűzifa égetésekor.
Kiderült, hogy a műanyag-jellegű hulladékok (például a PET palack, habszivacs
vagy ruhanemű) égetésekor 100–700-szor annyi és akár több ezerszer mérgezőbb
összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés
emissziójához képest. A PAH-ok az egészségre legveszélyesebb égéstermékek közé
tartoznak, rákkeltőek, a sejtek örökítő anyagát is károsítják. A fajellegű
hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő,
hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor
rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek.
Vizsgálataikat arra is kiterjesztették, hogy az egyes
településeken mekkora a lakossági hulladékégetésből származó szennyezőanyagok
hozzájárulása a helyi levegőminőséghez. A kutatást Miskolcon, Putnokon,
Budapesten, Veszprémben és K-Pusztán (háttér állomás) végezték. Miskolcon a városközpontban és a monitor
állomásokon gyűjtött mintákat elemezték. Megállapításaik szerint városunkban a
PET palackok, valamint a textil és ruhanemű égetése a legjellemzőbb.
A kutatási eredmények megerősítették, hogy egészségünk védelme
érdekében fontos lenne az illegális háztartási hulladékégetés visszaszorítása. A
lakossági hulladékégetések felszámolására hozott azonnali intézkedések jelentősen
javítanák a települések levegőminőségét és elősegítenék a PM10- és
PM2,5-koncentráció határérték-túllépések számának a csökkenését. Még
ennél is sokkal fontosabb az, hogy – mivel a hulladékégetés során rendkívül
veszélyes összetételű anyagok kerülnek a levegőbe – ezen illegális tevékenység
teljeskörű felszámolása radikálisan csökkentené az egészségügyi kockázatok
mértékét.
A kutatás eredményei szorosan kapcsolódnak a HungAIRy projekt célkitűzéséhez
és szemléletformálási feladataihoz. Segítenek megismertetni a lakosságot a
hulladékégetés egészségkárosító hatásaival, emellett az egyes hulladéktípusokra
meghatározott nyomjelzők lehetővé teszik az elégetett tüzelőanyagok azonosítását.
A rendezvény a HungAIRy és az Analysing the effect of residential solid waste burning on ambient air quality in Central and Eastern Europe and potential mitigation measures (WASTE, EU DG ENV 07.027737/2018/788206/SER/ENV.C) együttműködésében jön létre. A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg. Célja a levegőminőség javítása 10 magyarországi városban, így Miskolcon is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése